Túl vagyunk az önkormányzati választásokon, ideje levonni a tanulságokat. Bár sok esetben a végeredmény úgy alakult, ahogy előre vártam, és a Híd párt szerintem elfogadhatóan teljesített – a hétvége óta több polgármesterünk van, és a déli községekben is erősödött jelenlétünk – azért voltak meglepő tendenciák is, amiken érdemes elgondolkodni.

Az elsőt ezek közül leginkább a fővárosban tapasztaltam meg, és ez a függetlenek előretörése volt. Nem elég, hogy Ivo Nesrovnal szerezte meg a főpolgármesteri széket – amihez ezúton is gratulálok neki –, de több városrész is ilyen polgármestert választott, a képviselők között pedig egyenesen taroltak a pártokhoz be nem sorolható jelöltek. Ez a tendencia komoly kihívást jelent a politikai pártok számára, de azt hiszem, hogy a szavazók is csak később szembesülhetnek majd döntéseik következményével: a független jelöltek közül ugyanis sokan zsákba macskát jelentenek, a választó nem igazán tudja, mit várhat tőlük, nincs mögöttük fix háttér. Sokukat a jelenlegi politikai légkör és nem az eddigi munkájuk, vagy az értékrendjük miatt választottak meg. A pártokkal sok gond van ugyan, de a pártok jelöltjeiről legalább tudni, hogy van mögöttük egy szervezet és egy ideológiai vonal, amihez tartaniuk kell magukat.

A második meglepetés számomra a Híd-MKP összefogás kudarca volt Komáromban. Kudarcról van szó, hiszen Czíria Attila a két párt közös támogatásával sem tudta megszerezni a polgármesteri széket, igaz az Összefogás Komáromért képviselőjelöltjeinek jó része végül megszerezte a mandátumot. De a komáromi választók egyértelműen elutasították a szoros együttműködés ilyen formáját, ezzel fontos jelet adva a szlovákiai magyar politikai döntéshozóknak arról, hogy önmagában az hogy összefogás van, még nem jelenti azt, hogy siker is lesz.

Ez két tendencia hasonló reakcióra kell, hogy késztesse a standard politikai pártokat. Azt gondolom, hogy ezen pártoknak, köztük a Hídnak is, világosabbá kell tennie a potenciális szavazók részére, mik a pontos célkitűzéseik, és hogy ezeket hogy szeretnék elérni. Többet és jobbat kell mondani a független jelölteknél, az összefogás formáinak keresése helyett pedig a tartalmi együttállást kell keresni a potenciális partnerekkel.

A Híd ezen a fronton már megtette az első, kulcsfontosságú lépést azzal, hogy megjelentette a Polgári Vízió 2016 nevű stratégiai programját, ami úgy a választók, mint a politikai partnerek számára segít eligazodni a Híd célkitűzésein. A következő időszakban sok energiát szeretnénk arra fordítani, hogy minél több emberrel megismertessük, mit is gondolunk, és hogy ezúton is válaszokat adjunk a fenti kihívásokra. Azért is, hogy 2016-ban már ne érjenek minket meglepetések.